A nyelvtanulási zavar – nyelvi diszkalkulia

A tanulási zavarok sorát a kevéssé ismert és kevésbé kutatott nyelvi diszkalkulia gyarapítja.

Ha érezted úgy valaha, hogy az idegen nyelv tanulása nehézséget okoz a többi tudományterülethez képest, akkor esélyes lehetsz egy nyelvi diszkalkuliára.

Sokféle okból lehet a nyelvtanulás területén magunkhoz képest alulteljesíteni, viszont a mai világban, hacsak nem angol az anyanyelvünk, bizony rá kell vennünk magunkat.

A nyelvi diszkalkulia az a zavar, amit nem nagyon vizsgálnak, sokszor teljes felmentést adnak a nyelvtanulás alól, ami azért is hiba, mert ezzel elzárják a diploma megszerzésétől azt, aki egyébként simán felsőfokú végzettséget szerezhetne más területen.

Azt idefűzném, hogy a tanulási zavarok függetlenek az intelligenciától, tehát lehet egy értelmi fogyatékos is tanulási zavaros, mint ahogyan díszeleghet a diszes papír egy 145-ös IQ-val rendelkező egyén fiókjában is. Bár minél okosabb valaki annál könnyebben találja meg a módját, hogy kompenzáljon, így ebben az IQ-tartományban nem biztos, hogy diagnosztizálják.

Na de mi is az a nyelvi diszkalkulia?

Az megvan, amikor egy diszkalkuliás számára nehézséget okoz a szöveges feladat számokkal való leírása? Tehát nem tudja az egyik rendszerből átfordítani a másikba az adatokat. Ez a nyelvi diszkalkulia oka is. Nem tud, vagy csak nehezítetten, részlegesen fordítani az anyanyelve és egy másik nyelv között. Ha szereted a zenei aláfestést és a darkosabb műfajt, akkor hallgasd meg a Dying Fieldstől a Túlsó part című számot. A súlyos nyelvi diszkalkulia olyan, mint amikor egy hatalmas áradó folyó híd és gázló nélkül választana el a túlsó parttól. Nincs átjárás.

Akkor, akinek nyelvi diszkalkuliája van, sosem fog nyelvvizsgázni vagy idegen nyelven beszélni?

Jó hírem is van, meg rossz is. Mint ahogyan sok minden más, ez is skálaszerűen, körülményektől függően jelenik meg.

A jó hírekkel kezdem:

  • minden nyelv felépítése, nyelvtani szerkezete más
  • nyelvenként a nyelvi diszkalkuliára ugyanaz a személy más eredményeket produkálhat
  • sokféle nyelvvizsga lehetőség van, ha a nyelvi diszes tisztában van vele, melyik terület a leggyengébb, akkor olyan vizsgát választ, ahol ez annyira nem hangsúlyos (nem árt ehhez egy tapasztalt öreg róka nyelvtanár, akir nem fél az új, alternatív megoldások alkalmazásától)

Rossz hírek:

  • van, amikor akkora a disz, hogy felesleges energiát fektetni a nyelvvizsgába
  • nem igazán mérik, sokan nem is tudják, hogy ilyen létezik, csak ölik bele az erőforrásokat: időt, pénzt, energiát, motivációt – mint amikor a Danaidák az alvilágban örökkön örökké hordják a vizet a lyukas aljú amphorákba
  • egy nyelvi diszkalkuliásnak sokkal több idejébe, energiájába telik egy nyelvvizsga letétele, mint annak, akinek ilyenje nincsen
  • a nyelvi diszkalkuliások általában más területen is tanulási zavarral küzdenek, így az ép értelmük ellenére már az érettségizés is nehezített

Hogyan lehet mérni a nyelvi diszkalkuliát?

Van egy teszt, amit a 16. életévüket betöltött személyek diszkalkulia-mérésére szolgál. Ennek a tesztnek a becsületes neve: Aritmetikai Képességek Kognitív Fejlődése. A teszt maga 9 képesség meglétét vizsgálja, ebből négyet kell vizsgálni a nyelvi diszkalkulia szempontjából:

  • nyelvi megértés
  • mentális reprezentáció
  • kontextus információ-feldolgozás
  • releváns információ kiválasztás

Mint ahogyan minden képesség, ennek a szintje is egyénenként skálán mozog.

Az első, tehát a nyelvi megértés nem megfelelő szintje esetén valószínűleg sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgarész nem teljesíthető.

Még egyszer kihangsúlyozom, más szavakkal, hogy a nyelvtanulási készség egyénenként eltérő. Előfordul, hogy valaki nyelvi diszkalkuliával is sikeresen letesz egy középszintű nyelvvizsgát, ám a felsőfokra fejlesztés már nem sikerül az adott nyelvből.

Honnan lehet előre tudni, hogy érdemes-e belevágni a nyelvtanulásba egyáltalán?

Czenner Júliáék azt találták, hogy a 4 vizsgarészből legalább 40%-ot kell teljesíteni. Ám csak egy lehet 40%-os, mert összességében legalább 60%-ot el kell érni. Ilyen esetben többlet idővel, de sikerülhet a vizsga. Ha az összeredmény 60% alatt van, vagy egynél több részterület 40% vagy annál kevesebb, akkor várhatóan nem sikerül a vizsga.

Van remény vagy nincs remény?

Nyelvérzékkel mindenki rendelkezik különböző mértékben. Ez a nyelvtanulási képesség összefüggést mutat a kontextusából kiemelt szöveg feldolgozási képességével.

Más tényezők is szerepet játszanak a nyelvtanulásban: külső tényezők (ezeken tud javítani egy jó módszertan), motivációs és kognitív tényezők, személyiségjegyek és az intelligencia. A személyiségjegyek azért fontosak, mert, akinek van valamilyen neurológiai eltérésből adódó hátránya, annak sokkal több szorgalomra, akaraterőre és motivációra van szüksége a neurotipikus fejlődésüekhez képest hasonló eredmények eléréséhez.

Összességében azt lehet mondani, hogy csapatmunkával, extra elszántsággal sikerülhet!

Nagyon sok jó applikáció van, ami kifejezetten segíti a nyelvtanulást. Én éppen a Xeropan magyar fejlesztésű appal kísérletezem. Ez angol nyelv tanulásához ad segítséget alaptól a felsőfokig. Ha nem tetszene, akkor egy szép gyűjteményt és részletes leírást találsz az Angol Intézet honlapján.

Ha jobban érdekel a nyeli diszkalkulia témája a következő cikkekből tovább tájékozódhatsz:

Krajcsi Attila: A numerikus képességek zavarai és diagnózisuk

Czenner Júlia: Diszkalkulia és nyelvtanulás

A cikk NEM tartalmaz fizetett promóciót. 

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük